
A Czifray-versenykurzus időpontja: 2010. október 17. vasárnap reggel 8 óraHelyszín: Gundel Károly Vendáglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola
1097 Budapest, IX. Ecseri út 5-7.

A Czifray-versenykurzus időpontja: 2010. október 17. vasárnap reggel 8 óraHelyszín: Gundel Károly Vendáglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola
1097 Budapest, IX. Ecseri út 5-7.

Az ősi alapképlet szerint minden tíz deka liszthez egy tojást adunk (esetleg némi olívaolajat is). Összegyúrjuk, pihentetjük, kinyújtjuk, formára vágjuk, megfőzzük. A frissen készült, kézzel nyújtott, meg sem száradt tojásos tészta semmivel sem összehasonlítható.

A Magyar Gasztronómiai Egyesület meghirdeti
a Czifray versenykurzus következő fordulójátIdőpont: vasárnapi nap október második felében(a dátumot szeptemberben tudjuk pontosítani, tanévkezdéskor)A verseny helyszíne: Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola1097 Budapest IX. Ecseri út 5-7.
Szeretettel várjuk a még versenyben lévő szakácsokat és az amatőr versenyzőket is - ez az utolsó előtti forduló ...A pályázatokat (recept és technológia, esetleg fotó) szokás szerint a gastronomia@enternet.hu címre kérjük, aktuális címmel, telefonszámmal, e-mail címmel.

Meglepően rövid idő alatt bámulatos karriert futott be, időközben még praktikus jelképpé is kinőtte magát. Hazai szekták sokat vitatkoznak rajta, mitől lecsó a lecsó. Pedig a lényeget érintő kérdések száma csekély: alapanyagminőség, vágás, arányok, technológia.

Az 1974-es születésű fiatalember már a memoárjait írja. Életpályája még nem hosszú, de annál eseménydúsabb: a világon kevés szakács került olyan fiatalon és olyan gyorsan az élvonalba, mint ő. Közben csodával határos módon kapott új életet, amikor kigyógyult a reménytelennek hitt rákbetegségből.
Grant Achatz Chicagóban vezeti Alinea nevű éttermét, melyben a vendég arról dönt, tizenkét vagy huszonnyolc fogásos menüt rendel. (Fotó: Helge Kirchberger, Red Bull Photofiles)
Barcelonában sok „egyszerű” helyet megfertőzött egyfajta perfekcionista szemlélet, a katalán és baszk csúcsgasztronómia újítási-tökéletesítési láza. Ennek egyik oka az, hogy egész Spanyolországban elkezdtek szétrajzani a fiatal szakácsok, akik már leszolgáltak néhány évet egyik vagy másik csúcskonyha-gályán. A helyzet ismerői azt mondják, a trend folytatódni fog, Barcelona sokat ígérő helyszín...

A szakácskodásnak még a gondolatától is irtózott, mert semmi áron nem akart meghízni. A sors aztán úgy hozta, hogy Heiko Nieder soványan szerzett Michelin-csillagot. Zürichi éttermének menüit márciusban mutatta be a salzburgi Ikarusban. (Portré: Juerg Waldmeier / Red Bull Photofiles)

Puha héjú tökféle, hasonlít az uborkára, őse Mexikóból érkezett, Itáliában nemesítették a 19. században. Viszonylag „fiatal” zöldségféle, mégis hosszú a sora azoknak a (gyorsan) klasszikussá vált ételeknek, melyekből elengedhetetlen.
A Magyar Gasztronómia Egyesülethez tartozó élvonalbeli éttermek, cukrászdák, szállodák
JÓTÉKONYSÁGI ÁRVERÉST TARTANAK az árvízkárosultak javára.RÉSZLETEK A NEO FM RÁDIÓ OLDALÁN >>>> ITT

2009. Korszerű moduláris központ valahol a Galaxis perifériáján. (Star Wars For Educational Purposes Only - kizárólag oktatási-nevelési-szakképzési célokra.)

A kínai konyhákon a főzéshez rizsbort használnak, amit úgy hívnak, „huang csiu” (sárga bor): a színtelen japán szakéval ellentétben a kínai rizsborok színspektruma az élénk aranysárgától a borostyánon át a sötétbarnáig terjed. A legjobbat a kelet-kínai Sao Hszing régióban állítják elő, ezt nevezik sao hszing bornak. Az üveg címkéjén érdemes ellenőrizni, hogy hol készült. Az a jó, ha „made in Zhejiang, China” feliratot látjuk (ez a nagyobb tartomány neve). A Tajvanon vagy máshol készült utánzatok lényegesen gyengébbek.
Tisztelt Gasztronómiai Társaság!
Elnézést kérek, ha nem pontos a címzés, de kissé nehéz tájékozódni a mai világban.
A tárgyban jelzett "füstölt csülök"-ről és minden egyéb, füstölt húsról szeretnék tájékozódni.
Valaha sokan ették és gyakran, a halat káposztával. Urak és szolgák, polgárok és földművesek meglehetősen mindennapos étele volt, sokáig számított hagyományos fogásnak Magyarországon is.

A szakács komplett fűszerkerttel érkezett. Óriási asztalt hozatott, ami még az úriasan tágas Ikarus-konyhából is elég sok levegőt kiszorított. Akkurátusan kirakta a dobozait, ujjai közt megdörzsölgette a zsályát, a turbolyát, az osztrigalevelet, a borágót, a négyféle bazsalikomot és a sok virágot, és mindent egyenként megszagoltatott a szakácsokkal és a vendégekkel. „A konyhám lelke” – mondta.
2010. május 27-én lezajlott a Czifray-versenykurzus harmadik fordulója, „Tokány és tejberizs” témakörben. Az amatőr résztvevők tányérjairól Mautner Zsófia írt rövid értékelést, tálalási sorrendben.
(címlapfotó: Terei Miklós; ételfotók: Bakcsy Árpád)
.jpg)
Bartolomeo Platina, a neves humanista szakácskönyvszerző a 15. században ezt írja: „Non ricordo di avere mangiato niente di più squisito" (nem emlékszem rá, ettem-e ennél kitűnőbbet).
Samuel Pepys híres naplójából pedig az derül ki, hogy a 17. század vége felé Londonban bizonyos körökben, magától értetődően ettek emberek „botargót” - egyszerűen csak vajas kenyérre.
Sós-tengeres íze miatt étvágygerjesztő, ugyanakkor kiváló borkorcsolya, ami mellett akár éjfélig is el lehet borozgatni.
Április végén újabb vastagkolbász-, avagy szalámi-teszt volt, mely a hazai paprikás vastagkolbászok legjobbjait vette célba. Hogy legyen megfelelő viszonyítási alap is, a tesztelendő tételek kiegészültek néhány chorizoval is. Muskotály Küvé beszámolója:

„A főzés az egészséges világ iránti vágyunkat fejezi ki.”
Francis Ford Coppola meséli, hogy a Keresztapa készítésekor a filmgyártó egy s más konfliktus miatt épp meg akart szabadulni tőle, mikor váratlan hír érkezett: egyik évekkel korában írt forgatókönyvét Oscar-díjra jelölték, s hamarosan meg is kapta az Oscart.
(Johann Lafer, szakács)
2010. május 27-én lezajlott a Czifray-versenykurzus harmadik fordulója, a „Tokány és tejberizs”. Tizenegy meghívott versenyző vett részt, ötük ételeit már ismertettük. Az alábbiakban a további versenytányérok ... (Fotó: Bakcsy Árpád)
2010. május 27-én lezajlott a Czifray versenykurzus harmadik fordulója, a „Tokány és tejberizs”. Tizenegy meghívott versenyző vett részt.(Fotó: Bakcsy Árpád)
.jpg)
„Ez nem aioli, ez fokhagymás majonéz, de nagyon jó” – mondja a barcelonai Inopia tapas bárban az egyik kiszolgáló, mikor kihozza a sült krumplit a mártással. Hasonlót ír Raymond Blanc, aki könyvében közöl egy „szalonaiolit”. „Ez ugyan nem igazi aioli – hisz az igazi tojás nélkül készül, krumplival vagy kenyérrel –, de éttermekben gyakran használunk ilyen tojásos változatot. Stabilabb, mint az eredeti, s a provence-i hallevesem sűrítésére kiválóan megfelel”. A fokhagymás majonéz tehát kiváló lehet, de nem aioli.
A harmadik Alexandra kalauz már angol nyelvű összefoglalókkal jelent meg, és több mint háromszáz étterem részletes leírásával. 2010. május 27-én mutattuk be a közönségnek. A bemutató az Alexandra Könyvesházban, a Párizsi Nagyáruház Lotz termében volt, a tavalyi díjazott Bíró Lajos (Bock Bisztró) moderálta, a fotókat Bakcsy Árpád készítette.
Kérjük a Czifray-versenykurzus HIVATÁSOS résztvevőit, hogy 2010. május 30-án reggel 8 órakor mindenki jelenjen meg a helyszínen: Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola1097 Budapest IX. Ecseri út 5-7.
Az AMATŐRÖKET arra kérjük, jöjjenek negyed 2-re.
Az amatőrök névsora a mai nap folyamán megjelenik a Chili&Vanílián

2010. április 4.
„Megválasztásra kerültek Magyarország kedvenc ételei” – adja hírül egy ételrendelési portál.
A szervezők 25 levest, 25 főételt, 25 desszertet választottak ki, ezekre lehetett szavazni. Úgy mondják, több mint 77 ezer felhasználó szavazott, és az abszolút győztes az Újházi-tyúkhúsleves.

Carpacciót a legnépszerűbb szájhagyomány szerint Giuseppe Cipriani, a velencei Harry’s bar alapítója készített először egy előkelő hölgynek, akinek orvosi okból ellenjavallott volt a sült hús. Valószínű azonban – erről is szólnak történetek –, hogy mások másutt jóval korábban is készítettek már vékonyra szelt nyers hússzeletből efféle ételt. Mindemellett bizonyosnak tűnik, hogy a velencei báralapító nevezte el Vittore Carpaccióról, a reneszánsz festőről.
Utolsó kommentek