Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
A bűvös szakács

Pecsenyesütők alkonya

2008.09.27. 11:30 MBTBD

 

 

 

„Szakácsnak tanul az ember, pecsenyesütőnek születik” – hangzik Jean Anthelme Brillat-Savarin aforizmája, amiből az következne, hogy a húsok elkészítéséhez rendkívüli és kivételes adottságok szükségesek. A francia pecsenyesütők szívesen hivatkoznak erre, meglehet az ő szakmájukhoz is sok tanulás és még több tapasztalat is kell.

Párizs tizenhatodik kerületében könnyen eltalál az ember Christian Prosperhez: messziről érezni a rue Dufrénoyon terjengő pecsenyeillatot. A keskeny utcában nem egész 20 négyzetméteren két emberrel működik a város egyik utolsó pecsenyesütője, azaz „rôtisseure”.

Itt mindig kiváló minőségű szárnyasok készülnek – szezonban bresse-i csirke –, ezenkívül nyúl, galamb, bárány, s még pástétom és terrin is. Többségüket persze előre meg kell rendelni, csakúgy, mint a vörösboros kakast, a mézes-gyömbéres csirkét, a gyöngytyúkot savanyúkáposztában. A törzsvendégek még edényt is hoznak, abban készítik el nekik az ételt.

(A bresse-i csirke a világ egyetlen eredetvédett szárnyasa. 20-30 éve még csak néhány Lyon-környéki ínyenc ismerte, de azóta egész Franciaország, sőt, az egész világ megismerte, ami Paul Bocuse-nek köszönhető: a szakácspápa igen sokat tett a francia gasztronómiáért azzal is, hogy kiállt a hazai alapanyagok minőségének védelméért.)


Gázláng

Monsieur Prospernek hófehér pödrött bajusza és szekrénynagyságú „Giraudon” pecsenyesütője van. Esküszik erre az ötvenes években tervezett konstrukcióra, melyen pontosan tudja szabályozni a nyárs és a láng távolságát. Mert az igazi pecsenyesütő kiválóan játszik a tűzzel: a lángról tudja, hogy a hegye forróbb, mint a közepe, s a bresse-i csirkét messzebbre kell tenni, mert zsírosabb a többi fajtánál.

Ha túl közel teszik a tűzhöz – mint például a feketelábú tyúkot –, elolvad, mint a gyertya. A nyárson forgó szárnyasok alatt egyébként hosszú vályúban gömbölyű krumplidarabok sülnek – úgy, hogy közben rájuk csöpög a pecsenye szaftja. A mester – mint elmondja – legalább öt évig kísérletezett a lángokkal, míg rájött, hogyan is működik a dolog. Még az is fontos az utca felé teljesen nyitott helyiségben, milyen a széljárás, milyen az idő. Nyáron például hamarabb készül el a csirke.

Az üzlet igen népszerű, mégsincs sorban állás, hisz a legtöbb pecsenyét telefonon előre megrendelik, megbeszélt időben viszik el.

A Dufrénoy utcai üzlet 1917 óta működik ezen a helyen. Kizárólag szabadban nevelt szárnyast árulnak, szezon szerint mindig más fajtát: vandée-it, bretagne-it, normandiait. Nyáron muszáj megkóstolni a fekete lábú challans-i kacsát (pattes noire de Challans) és a Miéral-galambot. A híres bresse-i csirke ősszel és télen kapható (decemberben bresse-i kappan kerül a nyársra, amit egy napig szarvasgombás lében pácolnak).

A pecsenyesütők mestersége már 1248-ban létezett: „oyeur”-nek hívták őket, azaz libasütőnek. XII. Lajos idején kapták a rôtisseur nevet, ettől kezdve szárnyast, ürüt és vadat is sütöttek, megrendelésre dolgoztak, házhoz is szállítottak. Fénykorukat a Nagy Francia Forradalom előtti időkben élték, amikor még nem, vagy alig működött a mai értelemben vett étterem. A rôtisseur műfaja azonban a forradalom után feledésbe merült. A 20. század közepén egy időre sikerült újra feléleszteni – ekkor alakult meg a Chaîne des Rôtisseurs nevű szervezet – ma már ennek ellenére csak az utolsó mohikánok tartják magukat.

A szakma kipusztulóban van, Franciaországban sem képeznek többé pecsenyesütőt, legfeljebb gyorstalpaló tanfolyamokat tartanak azok számára, akik komolyabb grillberendezéseket vásárolnak.

„Ennek azonban semmi köze a mi mesterségünkhöz” – jegyzi meg Monsieur Prosper. „Ráadásul ide is begyűrűzik a temérdek EU-előírás, ami miatt már nem vághatjuk és nem is füstölhetjük magunk az állatot. Hamarosan az indiánok sorsára jutunk… C’est fini!” – teszi hozzá, s nyaka előtt elhúzza a mutatóujját

 

Rôtisserie Dufrénoy

16 Arrondissement,
16 rue Dufrénoy
F-75116 Paris
Tel/Fax: 0033 145 04 59 76
keddtől szombatig: 10-13 és 16-20 óráig
vasárnap 10-13 óráig
 

 

 

 


66 komment

Címkék: párizs szárnyas bresse csirkesütő

A bejegyzés trackback címe:

http://buvosszakacs.blog.hu/api/trackback/id/tr21684218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2008.09.28. 17:46:30

Az a baj, hogy ha egyszer kijutok megint párizsba, két hétig csak a hasam fogom tömni az innen felcsipegetett címeken. :)
Grillcsirkén amúgy is el tudnék élni jó ideig, namost ha a hozzáképzelt minőségbeli különbségnek csak a töredéke reális, akkor is tuti ott pusztulok...

Fiskális 2008.09.28. 19:36:16

Az úniós előírások lassan már olyanok, mint a szerzői jog, mindenkinek "jó", csak a szerzőknek nem hoz hasznot, meg a felhasználókat akadályozza az olvasásban/hallgatásban/nézésben. Itt is tök szabályos lesz minden, 77 pecsét lesz rajta, csak íze nem lesz semminek, mártogathatunk mindent fűszerszószokba, mint az amerikaiak. Csak azt tudnám, miért pusztítja el magát egy kultúra módszeresen, mikor jobb sorsra lenne érdemes? (Lassan, de biztosan antikapitalista és antiglobalista leszek :-((( )

maimonides777 2008.09.28. 20:06:32

Nyelvtani helyreigazítás: Kedves Fiskális! Elkápráztat szakmai ismereteinek mélységével, hozzászólásait, ajánlásait iránymutatónak vélem. DE! Miért tetszik visszaható szerkezetet használni? " ..miért pusztítja el magát egy kultúra módszeresen...?" A hír kis módosítással igaz: nem a kultúra pusztitja el magát. Nem én mondom. Mások. Sok csalódástól menti magát, ha a "lassú, de biztos" folyamatot felgyorsítja...

Fiskális 2008.09.29. 00:05:09

Rezeda Kázmér2: Kedves Kázmér, úgy gondolom valójában, hogy mi, egy egységes európai civilizáció hagyjuk, hogy tönkremenjen a kultúránk, s néha segédkezet adunk ehhez, úgy hogy nemtörődömségből, tudatlanságból, vagy hamis prófétákra hallgatva nem vigyázzunk arra, amit értékként kellene továbbadnunk. Mert az mi magunk vagyunk, s ha az elpusztul, pl. az individuális értékekre alapozott, de közösségileg kontrollált, erkölcsi konszenzusokkal körülvett, de mégis versenyelvű, szabad, de jelentősen önkorlátozott stb. stb. szóval akkor mi magunk pusztulunk el.
Ilyen lesz az, ha nem lesznek kisebb és sokfajta, gondos munkával, egyéni tudásokkal fűszerezett borok és pincék, ha ugyanazt az ízt akarjuk érezni minden ételünkben, s nem akarjuk és kívánjuk a sok kicsiny, de másfajtaságában és minőségében figyelemreméltó gasztronomitást. Szóval ha elborít minket a közepes és silány generál szósz és már azt sem tudjuk, hogy mit vesztettünk, mert azt hisszük jónak, amibe beleegyeztünk. Saját árulásunkról van szó, nem máséról, mert az élet minden területén a mi alkuink, a mi kiözömbösségünk és a némaságunk vagy éppen önös érdekű aktivításunk segít ehhez a végkifelethez.
No ezt értem én az alatt, hogy a saját kultúránkat pusztítjuk el... MI, EURÓPAIAK. és MI MAGYAROK is.

Fiskális 2008.09.29. 00:07:07

Elnézést nekem a rendszer a fenti reflexió alapjául szolgáló bejegyzést Rezeda Kázmértól származtatta, most meg "maimonides777" a szerzője... vajon mi történt közben?

acsa77 2008.09.29. 01:20:23

Tudja esetleg valaki, hogy hol lehet Bp.en garantáltan szabadföldi csirkét kapni? Szerintem ugyanis ha egy csirke nem eszik elég húst (gilisztát, legyet, bogarat), akkor nem sokat ér...

Karcolt lendület 2008.09.29. 10:33:28

acsa77:
Vicces, de én a Corában szoktam látni ilyesmit - legalábbis a plecsnik szerint nagyon természetesen tenyésztett csirkék -, több fajtát is árulnak.
Vagy legalábbis árultak még úgy 3 hónapja...

Az,Öreg 2008.09.29. 13:04:34

Tisztelt kommentátorok. Egy osztrák vendéglős azzal a kéréssel fordult hozzám, ha egy „magyar hetet” rendez, „mit vegyen fel az étlapra, levesnek (2), előételnek (2), főételnek (4), desszertnek (1)?”
Minden javaslatot köszönettel vennék!

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2008.09.29. 14:22:32

Kedves blogközönség!

Jövő héten eltöltök pár napot Berlinben egy szakmai rendezvényen, majd utána szabad programmal. Mit érdemes megkóstolni a városban, ha korlátozott költségvetésből gazdálkodunk, de nem is szeretnénk csak gyrost fogyasztani (hacsak nem valami *nagyon jó* gyros)? Akár egy zseniális kolbászsütő-söröző is bejönne, de ha van viszonylag megfizethető konyha, ami kiváló minőséget ad és lehetőleg "németes", akkor az is érdekel.

Fiskális 2008.09.29. 14:28:43

Tisztelt Öreg!
Fogas kérdés :)
(Magyarán szerintem fogas és/vagy libamáj előétel kellene hogy legyen benne...)

A közízlést e területen jól jellemzik az alábbiak, s itt ettől nem szerencsés eltérni, mert én is elvárom az osztrák hetek jegyében, hogy legyen mondjuk az átlagétteremben tiroli almásrétes vagy stiriai metélt ill. borjúból wienerschnitzel és hasonló sztendertek (is). Tehát:

www.konyhamester.hu/hungaricum/szavaz_24.htm

Viner Spicli 2008.09.29. 16:43:43

Ez az egész EU nem jó semmire!!!
Mindenféle idióta szabályt kellene betartani.
Mi lesz így a jó kis henteseinkkel, a NORMÁLIS tápon tartott állatokkal...stb.

Arra mennek rá, hogy minden egyforma legyen és kedvezzenek a nagy multiknak, meg a génkezelt, méretre termesztett cuccok gyártóinak.

ROBERTO 2008.09.29. 16:54:29

Fiskális!

Szerintem nem az emberek akarják, hogy tönkremenjenek ezek az egyedi értékek. Tartok tőle, hogy itt "A pénz beszél, a kutya ugat" elv alapján történik minden, a politika a lobbiérdekek felé hajlik, mert a politikusok nagyrésze korrupt gazember.

Tehát, ha a szabályozások szorítják az egyedi dolgot előállító és árusító iparosok, gazdák tökeit, és ezzel párhuzamosan (és intézményesítetten) reklámokkal agymossák a lakosságot egész kicsi gyermekkortól kezdve, akkor szerintem nem az emberek tehetnek róla, hanem azok a korrupt politikusok, akik nem lépnek fel a reklámvilág ellen, és azok akik milliárdokat zsebelnek be mindenféle szemét eladásából, amit egy "nem megvezetett ember" magától nem venne meg.

Értsd, ha mondjuk az olcsó paprika, kolbász stb. mellett ki lenne írva az is, hogy vitamintartalma gyakorlatilag nulla, és vegyszermaradékokat tartalmaz, amitől rákot kaphatsz, a kutya nem venné meg azt a paprikát, kolbászt stb.!

Fiskális 2008.09.29. 17:02:40

Roberto, persze, sőt az emberek torkán egyszerűen lenyomják ezt, s a gyengeség, a közömbösség nekik segít. De hát nem születtünk hősnek, csak élni akarunk... :)

kergezerge · http://kergezerge.blog.hu 2008.09.29. 17:21:53

Fiskális, annak születtünk, csak azt is lenyomják a torkunkon, hogy nem vagyunk azok. =)
Roberto, ez a helyzet, súlyosbítva azzal hogy aki nyolc évig vagy tizenhatig ette a menzakaját, egyetemi büfé kínálatát, az már nem is érti mi a hiszti oka.
Lázadni kell. De ahhoz nagyon kevés csak az emberek 1-2%-a számára elérhető csúcsgasztronómiával foglalkozni, ahhoz egy kicsit több embernek kell észhez nyúlnia.

Viner Spicli 2008.09.29. 18:25:25

Érdemes végignézni, hogy kik mit vesznek egy szupergigamegamarketben. Csupa műanyag élelmiszer... Mert az emberek nagy része nem magának vásárol, hanem a reklámnak. Hogy elmondhassa a szomszédnak, hogy neki is ilyenje van.

Éljen a piacozás és a kistermelőtől vásárlás. Tartósítószer sux :-))))

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.09.29. 19:06:11

kergezerge elég jól rátapintott a lényegre. Legalábbis szerintem.
A helyzet az, hogy ebben az országban ízlelőbimbók generációi szocializálódtak a jó esetben is középszerű ételeken az utóbbi évtizedekben. Ebből kifolyólag aztán nagyrészt kulturális és emocionális probléma az, hogy hogyan törje át az igényes gasztronómia a betonkemény falakat. Egész egyszerűen a fogadókészség hiánya az egyik legnagyobb probléma. Ugyanis sokan őszintén nem értik, hogy mi a probléma.
Példának okáért, ha valakinek kizárólag a sertéskaraj, netán a tarja jelenti a vasárnapi rántotthús élményét, akkor elég nehéz lesz vele megszerettetni egy jó kis vínersniclit. Ami ráadásul ugye lelóg a tányérról.

Fiskális 2008.09.29. 19:39:00

Ja-ja, s szerintem a csúcsgasztronómiás 1% és a teljesen menzakompatibilis (úgy értem, hogy hiszi is, nem csak eszi) réteg közt van az a kritikus tömeg, amit el kell érni, s meg kell hódítani. Az első lépés nyilván az etalonok megjelenése, hogy mindenki tudja a platina mérőrudat, amihez mérheti magát. S akkor még hol van az a lépés, hogy a szemlélet és igény átszivárogjon a következő szintekre. No ez a rész lesz a keményebb munka szerintem. (Mert itt nem űr van, hanem hamis öntudat. Hit abban, hogy minden rendben van, s máshol sem jobb, sőt... )

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.09.29. 19:45:17

Alapban szerintem az lenne a legfontosabb, hogy ebben az országban felismerjék az emberek azt, hogy mit jelent az, hogy MINŐSÉGI ALAPANYAG. Húú, de ez már megint nagyon messzire vezet...

Zéé 2008.09.29. 20:16:56

Kedves elGabor!

Én augusztusban voltam 4 napot Berlinben, és elég sok éttermet kipróbáltam!A csúcs az egy csillagos VÁU volt a Gendarmenmark-on a Jägerstrasse-n,de a közelben van a Französische dom oldalában egy elég jónak mondható étterem .Valamint a Fridrichstrasse-ról nyíló, a Spree partján futó Schiffbauerdamm-on láttam szimpatikus németes csülkös helyeket!Ezen kívül voltam jó vietnami ill. spanyol étteremben, de minden sarkon lehet currywurstot kapni szóval nem könnyű dönteni!

angyal9 2008.10.01. 07:32:27

Szerintem ez összefügg az életszínvonallal. Az emberek többségének minden lehetősége a panel, vagy ahhoz hasonló szint. A tecsó gazdaságos termékeket bújja, és azt az árut veszi meg, ami a legolcsóbb. Sajnos. És ez nagyon sokakra igaz, még azokra is, akik akár a családba a második autót veszik (hitelből).
Így könnyű vezetni a birka népet... az igénytelenség felé.
Az igényesség bármiben, a gasztronómiában is, többé kevésbé pénz kérdése, de ha nem, akkor is luxusszámba megy azoknak, akik a minimálbérből élnek. Ezek az emberek nem azt nézik az alapanyagnál, hogy honnan jött, hanem, hogy mennyibe kerül. Ünnepnapon meg elmennek a mekibe.
Amikor mindenki, vagy a népesség 75% úgy él, hogy tudja, mit fog enni a hó végén is, sőt, még marad a következő hónapra is az e havi fizetésből, akkor fog érdeklődni az igényes alapanyagok, a különleges ízek, a csúcséttermek, vagy bisztrók iránt. Tehát szerintem ez nem feltétlen (csupán) a "harc az emberek ízléséért" kérdése, hanem az életszínvonalé is.

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2008.10.01. 08:09:16

Kedves Zéé, köszönöm a tanácsokat!

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.10.01. 08:26:23

kedves angyal9,
az igényesség nem feltétlenül pénzkérdés, hanem sokkal inkább kulturális kérdés.

Az igényes gasztronómia szerintem nem ott kezdődik, hogy különleges, adott esetben egzotikusnak mondott alapanyagokat használunk fel. Nem. Szerintem az igényes gasztronómia például ott kezdődik, hogy a vidéki ember nem a teszkóban, meg a pónimárketban vásárol, hanem mondjuk megtermeli a jóminőségű zöldségeket, a jófajta kenyérnek való gabonát, meg persze nem vizidisznót tenyészt, hanem rendes zsírszövetekkel rendelkező sertést. Szerencsére van ezekre példa még, csak úgy tűnik nekem, hogy nem elég.
Aztán persze folytathatnánk azzal, hogy az előző rendszerben kialakult feldolgozóipar a privatizációnak nevezett szabadrablás után is elég szépen továbbél. Szerintem nincs mégegy olyan volt szocialista ország, ahol annyi húsüzem, meg tejüzem létezne, mint nálunk. Elég csak a boltok polcait végigsasolni mondjuk Sopronban és Szegeden. Mindkét helyen ugyan azt a 8-10 féle húskészítményt és tejtermékeket találod. Ahelyett, hogy a régiónak megfelelő termékekkel találkoznál. Ugyanis olyanok -erős tulzással- nem léteznek már.
És ez bizony kulturális kérdés

Na mondjuk azt elhiszem, hogy ha egy országnak évtizedek óta gallyra vágják a mezőgazdaságát, szétbarmolják városait (például panelekkel és városba kényszerített embertömegekkel), meg uniformizálják az életét (és az ételeit!!!), akkor elég nehéz ezekből az állapotokból egyik napról a másikra kikecmeregni. És tök egyszerű, hogy miért nehéz: mert az emberek nem érzékelik már a problémát, amiben vastagon benne vannak. Hiszen már eleve egy adott közegben szocializálódtak.

BOB 2008.10.01. 11:12:31

angyal9: nezzuk csak azt, hogy hanyan sutik maguk a kenyeret. Vagy legalabb hanyan probalkoznak vele. Mert az aztan tenyleg nem penzkerdes az elejen (mert utana egyre jobb es jobb lisztet akar venni az ember, ahogy rajon a teszkoslisztek korlataira). Kis lepes, de fontos lepes, ha a szemleletre es a jo alapanyag elonyeire raereznek.

Gift 2008.10.01. 16:40:08

angyal9! amíg a szegényember leginkább élelmi szemétre költi a pénzét addig nem mondhatjuk, hogy a pénztelenség az igénytelenség oka. nézz a kosarukba a tescóban. ásványvíz két rekesz, /minek? legyen jó a csapvíz, ha szegény/, szörp sűrítmény, csipsz, szénsavas üdítők, csokoládék, kekszek, rúd szalámi helyett a fajlagosan kétszer annyiba kerülő szeletelt, úgynevezett gyümölcslevek, fagylaltok, tartós tejek, "gyümölcs joghurtok" és még sorolhatnám. és ebből nem mellékesen az is látszik, hogy lusták. nem kívánnak otthon főzni. új a plazma tv, még ketyeg a hitel, azt kell nézni...
ha egyszer odamenne hozzájuk valaki a pénztárnál és a végösszeg ismeretében leírná, hogy ebből a pénzből mennyi normális ételt lehetne venni, hát hanyatt esnél.
az igénytelenség oka a butaság. túlnyomó részt a szegénység oka is a butaság.
le a butasággal! ja, hogy az többnyire genetikus? hát, le a genetikával!
:)))

csipkebogyo 2008.10.01. 19:03:39

Mit mond a frissen végzett közgazdász a frissen végzett bölcsésznek?
-bigmeket kérek nagy kolával...

csipkebogyo 2008.10.01. 19:17:08

Ez meg egy kis ismétlés a gasztronomiai szabadegyetemen "elhangzott" fontos bejegyzésekbol:

mudd 2008.06.19. 14:24:53
a pincert minden esetben vendelin fiamnak kell szolitani, igy gyorsabban megerti, mi a szerepe.

MüllerPapa (törölt) 2008.10.01. 19:33:32

Többrétegű a probléma.Nem keresnek az emberek átlagban 2-3000 ezer Euró-t.
Ebből következik sokan vásárolnak a Tesco -ban.Hozzátéve csak itt és csak nálunk illetve a környezetünkben engedhetik meg maguknak ezek a multik hogy ilyen szemetet áruljanak.Ha elmész Angliába Ausztriába Németországba ahol szintén vannak ezek az áruházak mégsem találsz olyan hulladék termékeket mint itt.Persze itt más az ingerküszöb. Nálunk a Rába is habozhat évekig és lehet szemétégetőt építeni gond nélkül.Igaz mi választottuk őket.Mi is szívjuk. A pecsenye sütés pedig csodálatos dolog.És az evése meg még csodálatosabb.Sajnálom hogy kihalásra van ítélve ez az ősi mesterség.Legközelebbi Párizsi utamon mindenképp felkeresem az üzletet.Már most összefutott a nyál a számban.

angyal9 2008.10.02. 07:48:17

Erről beszélek én is, igazatok van, válogatás nélkül megveszi a szemetet, és nem csak a szegény, hanem a "gazdag" is (vagy hitelekből gazdagnak látszó).
Dehát amíg a megélhetés a mindennapi gondja, addig nem fog belegondolni, hogy a kosarában lévő szemétből a piacon normális, igényes ételt vehetne. Megnézi, mi a legolcsóbb, mi az, amit a reklámban látott esetleg...
A kultúra is valahol életszínvonal kérdése. Maslow állított fel egy "piramist", ami a szükségletekről szól: az alján a fizikai szükségletek, a tetején a kulturális igények, tudás, fejlődés iránti igény (most így fejből nem ugrik be szó szerint, akit pontosan érdekel, vagy aki belém akar kötni, majd rákeres a guglin). Tehát amíg az életszínvonal a béka segge alatt, addig könnyű butítani.
Szerintem az átlagember nem buta, csak ilyen körülmények között könnyű vezetni, akár negatív irányba is.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.10.02. 11:31:09

angyal9,
amúgy tényleg egyetértünk. Ráadásul valóban lehet összefüggéseket találni életszínvonal és kultúra között. DE.

Ilyenkor eszembe jut a nem éppen gazdag Szicília, ahol a gyerekektől az idősekig mindenki olyan minőségű alapanyagokból készült ételeket eszik, amiről mi csak álmodunk. És itt nem mondhatjuk azt, hogy ugyan már, azok szicíliaiak! Mi meg itt élünk a Kárpát medencében kiváló adottságú klímán, egészen jó teroir-al, mégsem vagyunk képesek kihasználni azt. És ez nem pénzkérdés, hanem megint csak kulturális kérdés.
Például régi receptjeinket is tökéletesen elfelejtettük.

De lehet hozni Erdély példáját is, ahol pontosan a béka segge alatt lévő életszínvonal mellett tudott egy nálunknál sokkal változatosabb gasztronómia konzerválódni. Persze most már azért onnan is hallok rémisztő dolgokat a multik terjedése kapcsán.

Na mindegy, én úgy gondolom, szűkös anyagiakkal is meg lehet tartani bizonyos tradíciókat, amiből lehet építkezni ugyanis ez nem pénzkérdés, hanem kultúra kérdése. Mert ugye szarból nem lesz vár soha. Olaszországban én például egyetlen hitelreklámot sem láttam, mert arrafelé ilyen baromságba nem csúsznak bele még a szegény emberek sem. És mondjuk nem a házimozi a központi kérdés, hanem a közösségi élet szervezése. Ez is kultúra kérdése. Így hát az is kultúra kérdése, hogy ki tud e mozdulni a mi gasztronómiánknak nevezett valami a mélypontról.
Na de most már leállok ezzel a kultúra dologgal, kicsit túlpörgettem a dolgot :)

angyal9 2008.10.02. 12:59:05

Tökre igazad van.
Dehát ezért írtam, hogy ez nem csak harc az ízlésért, hanem életszínvonal kérdése is. Ha már így lecsúsztunk, elbutultunk, nehéz visszahozni. Előbb az emberek a megélhetésen vannak, nem a kultúrán. Nyilván nem csak ezen az egy dolgon múlik (ezt nem is állítottam), hanem több dolgon egyszerre. Ezért maradhattak meg Szicíliában a tradíciók. De lehet, hogy oda is csak az kell, hogy kicsit beetessék a népet, bemegy a reklám, a multik...
Vagy inkább mi jöjjünk föl. :)
De tök jó dolgokat mondtál.

Gift 2008.10.02. 13:41:27

kultúra és gasztronómia? szerintem a tanult kultúrának, amit ma műveltségnek hívunk nem sok köze van a mindennapok gasztronómiájához, inkább az életforma-sznobéria étkezési szokásokhoz. egy nemzet gasztronómiai igényességét nem a tanult kultúra határozza meg, hanem egy archaikus mélyréteg ami mint a hajó tőkesúlya egyenesben tartja a nemzet gasztronómiai gerincét. ennek a mélyben húzódó kultúrának a vetületét viszi a boldog országokban a népi konyha, és ott van fundamentumaiban a polgári konyhában.
ezeket a rétegeket és az átörökített tudásaikat ölte meg az elmúlt 63 év történelme. ezek nélkül szinte reménytelen, hogy érvényes, magyar gyökerű, modern csúcs konyha terjedjen el magyarországon. ennek hiányában csak a majomkodás, a szusievés, a le a rántással az otthoni konyhában is butaságai böffennek fel, nagyon-nagyon provinciális és parvenü módon.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.10.02. 14:42:51

Gift,
kultúra és gasztronómia tekintetében pontosan arra céloztam a korábbiakban, amit te is írsz. Ugyanis ezeket a dolgokat valóban nem lehet csak úgy megtanulni, hanem sok, de nagyon sok idő szükséges a kialakulásához, szerves fejlődéséhez.
Nálunk ez a fejlődés nagyon randán megszakadt az általad is említett időintervallumban. Isszuk is a levét rendesen.

csarli firpo 2008.10.02. 15:34:16

Azt meg tudná-e mondani valaki, hogy hol lehet Kenyeret kapni Budapesten? Nem ezeket a felfújt műanyagokat, igazit... A retek utcai pékséget ismerem egyedül, ahova járok is, de hátha vannak más -általam nem ismert- helyek. Komolyan mondom már rendszeresen visszatérő álmom lett a 70-es évek eleje, mikor gyerekként a nyári szünetben reggel kiléptünk a kertkapun egy kétkilós(van még olyan?) kenyérből vágott hatalmas karéj zsíroskenyérrel, paradicsommal és egész nap elvoltunk vele.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.10.02. 16:14:07

Valaki írjon legyen szíves pár sort ide a lacipecsenyéről.
Én gyerekkoromban ettem igazán jót utoljára valamelyik majálison.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.10.02. 16:15:32

Ja, és a bockwurst is érdkes volna!

Kurta · http://mufordito.blog.hu/ 2008.10.02. 16:54:46

Lord Meldrum: Két kilós lőkösházi kenyér a Fény utcai piacon, ha jól emlékszem a Kárpáti pékségnél. Egy kisebb boltban (valamelyik emelet észak-keleti végén) próbálhatsz más kovászos házi kenyeret is, de az nekem nem ízlett annyira, mint a lőkösházi.

Az,Öreg 2008.10.02. 17:13:01

T. Gasper & Gift! Az elmúlt évek sem tudták teljesen kitörölni a család fontosságát, és a családdal együtt élő gasztronómiai hagyományokat. Vagyunk egy páran, akik megkísérlik összegyűjteni és közreadni, mert „evolúció nincsen hagyomány nélkül”
Kezdetnek lásd a PRIMA KONYHA MAGAZIN 7, 8, 9, számaiban közreadott óbudai történeteket, és recepteket, amelyeket a főszerkesztővel együtt, (aki egyébként mesterszakács) egyben ösztönzőnek is szántuk, abban a reményben, hogy az olvasók, követni fogják!

csipkebogyo 2008.10.02. 18:19:10

Kedves Lord Meldrum,

Lipoti pékség, 3 kg-os parasztkenyér. Ennél jobbat (de szebbet se) nem találtam Pesten.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.10.02. 18:32:37

Kedves Az Öreg,
az kétségtelen, hogy a családdal élő gasztronómiai hagyományok fontossága elengedhetetlen. Ha vannak még ilyen hagyományok.
A magam harmincas éveivel még terített asztalnál ettem gyermekként nagy családi körben a vasárnapi és az ünnepi ebédeket, amit még nagyanyáim és az egyik dédnagymamám főzött (utóbbi még sört is főzött, erre gyerekként jól emlékszem). Ma meg már sajnos sok gyerek úgy nő fel, hogy a teszkós gyorséttermek műanyag tányérjából, műanyag evőeszközzel dörgöli magába a minősíthetetlen ételeket. Az amerikai gyorséttermek szubkultúráját már meg sem említem.
Ezzel csak arra utalnék, hogy kemény dolog a nagymama lekvárja nélkül felcserepedni (sic!) :)))

Amúgy nemrég került elő nálunk egy kézzel írt családi receptgyüjtemény, amely az 1910-es évektől a 40-es évek végéig íródott. Igazi polgári gasztronómiai ízlés tükröződik benne. Na, az ilyen leletek adnak némi erőt nekem is.

Más. Nem ismerem a Fény utcában kapható lőkösházi kenyeret, viszont gyakran eszem lőkösházit, amikor a Viharsarok környéken járok. Az meg sűrün megesik. Hát azért a kenyerért egy puffasztott zsemlén felnőtt pesti áldaná az Jóistent.

csarli firpo 2008.10.02. 18:42:37

Kurta, csipkebogyó: köszönöm az ötleteket ! A Lipóti pékség merre van?

"Kenyeres" cikk nem volt még? Nem lesz? :)

csipkebogyo 2008.10.02. 18:58:57

A Jászain van pl. egy boltjuk, a galéria után, meg az Astoriánál is.

Kurta · http://mufordito.blog.hu/ 2008.10.02. 19:12:18

A Moszkvától nem messze, a Lövőház u. 28-ban is van, a honlapjuk szerint. De őket nem ismerem. Viszont így tíz perc alatt körbe lehet járni mindhárom boltot.

Rizs Ottó 2008.10.02. 20:44:20

Vékonypénzű egyetemistaként egy éjjeli műszakot bevállaltam a Retek utcai pékség elődjében. Három és fél tonna frissen kisült kenyere kellet felraknom a rácsos faállványokra. A kenyér sütött, a felszíne csaknem úgy vágott, mint az üvegcserép. Reggel, a műszak bevégeztével a pénz mellé egy vekni is járt. Azóta sokkal jobban becsülöm a pékeket.
Emlékeznek még a reklámban a kávéről vitatkozó két úrra? Nekem egy kenyér legyen félbarna, nehéz, vizes tapontású és enyhén savanykás, mely aztán édessé válik. Megszállottan keresem a jó kenyeret, a lipótit próbáltam, három kilós, hagyományos kerek formájú, kérésre felezik és negyedelik. Nekem túl fehér, száradástól óvni kell. Gyerekként a lisztet vittük a pékhez, aki másnapra megsütötte belőle a " saját lisztje, vigye haza" márkajelzésű kenyeret.
Éredkelne, hogy igaz-é hogy a bajor kenyerek színét itthon ezzel-azzal hamisítják (melasz? cikória?) vagy ez csak legenda?

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.10.02. 21:13:24

Gasper // Nincs meg véletlenül valakinél a családban a sör recept? :o)

Geriboj 2008.10.02. 22:06:28

Én is a Lipótit ismerem 3 kg-os parasztkenyér, ezt még 3-4 naposan is meg lehet enni, kapható a Nagyvásárcsarnokban a C-I/5 ös standon.

angyal9 2008.10.03. 07:35:07

3-4 naposan... ma már ennek is örülünk. De régen még egy hét után is friss (és nem csak ehető...) volt a kenyér.
Én így inkább otthon sütök.

Gift 2008.10.03. 09:26:33

rizs ottó! én péktől hallottam, hogy bizony hamisítják. elég a súlyát, állagát megvizsgálni, már az is elárulja a hamisítványt. talán jókenyérnek hívják a céget amelyik gyárt/tott?/ elég jó fekete kenyereket. egy időben vettem az olivás kenyerüket is ami a kezdetek kezdetén majdnem kiváló volt, aztán mostanában már annyi benne a guargumi , hogy ha leesik akkor lepkehálóval kell elkapni, úgy pattog. :)

külön hála és köszönet a "legenda" szóért!
gyűlöletes a szinte kizárólagosan elterjedni látszó, ostoba, gyökértelen, és mégis gyökér, idegennyelv majmoló és ráadásul pontatlanul, mindenre ráhúzott "városi legenda" kifejezés

Kurta · http://mufordito.blog.hu/ 2008.10.03. 10:10:27

A "jókenyér" szerintem ugyanaz, mint amit itt: buvosszakacs.blog.hu/2007/10/12/a_csucsgasztronomia_szallitoi, a kommentek között "Ludwig & Mentesi"-ként említenek (és én csak Ludwig kenyérként ismerek). Szerintem még mindig az elfogadható kategória. Ebből is lehet kapni többfélét, például a Budai G-Robyban.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.10.03. 11:45:45

vero,
sajnos a házi ser receptje nem maradt fenn :(
Pedig teljesen elöttem van, amint a dédnagymamám főzi a sört. Az illatok, a hangulatok, meg minden. Frankó dolog, majdhogynem be is párásodott hirtelen a szemem :))))

Benikuty 2008.10.03. 12:26:39

Én a lőkösházi kenyerre esküszöm, multkor a tizedik napon fogyott el, igaz, pirítósnak:)
Az én nagyi féle receptkönyvemmel egy baj van. Pont azok hiányoznak belőle, amiket fejből csinált. Pl. tepertős pogácsa, tíz-huszas...stb:(

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.10.03. 13:16:05

Gasper // Közben kitúrtam vagy 5 házi sörfőzős receptet. Ha sikerül, küldök egy üveggel a tájképre. :o)

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.10.03. 13:20:45

A kenyérről; Mikor először sütöttem ne géppel, elég jól sikerült. Kicsi volt és lapos, kb fél kilós, jóval sűrűbb, mint amire vágytam: gyerekkorom 2 kilósának serclijére. Elragadtatva azonban nem voltam.

Következő héten utaztam Kárpátaljára nyralni-kirándulni. Első megáló Nagyszőlős, benzinkút melletti "étterem". Hozzák a rántottát, a paradicsomot, a sültszalonnát ... meg az én kenyeremet. Egy az egyben ugyanaz volt, ízre, anyagra, mindenre. :o)

Tessenek otthon szorgalmasan própálkozni! Nagyon jót lehet készíteni a hazai sütőben is!

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.10.03. 13:32:17

vero,
várom, várom :)))

Amúgy csatlakoznék hozzád kenyérügyben. Mi is rendszeresen sütünk a sütőben kenyeret, kiflit, zsemlét és kalácsot. Nem olyan nagy meló, csak fontos hogy jó legyen az alapanyag. A végeredmény pedig frenetikus.
Svédországban tapasztaltam egyébként először, hogy arrafelé össznépi foglalkozás az otthoni kenyérsütés. Nem mellesleg jó kis családi program, ha pedig van a háznál kisgyerek, az különösen élvezi ezt a fajta melót.

Fiskális 2008.10.03. 15:21:24

Otthoni kenyérsütés:

Ennek azért sok tudománya van fent a netten, érdemes keresgélni.
Nem csupán a viszonylag szép eredmény miatt fontos, de azért is, mert az embernek nagyon jót tesz (hát még a gyereknek, ha van a környéken), hogy szembesül az alapanyagokkal, az eltérő minőségekkel, azzal, hogy a finomból finom lesz, az ócska meg nem fial semmit.
Én mindenféle gabonaboltokban azóta is remekül érzem magam, imádom újaim közt tapogatni a lisztet, s jó dolog hosszasan elmesélni, ki milyen magot tesz bele, meg hogy a szejtán az pontosan az e, amit sikérnek is mondanak. Kell-e bele? Vagy hogy kovász-e az, amit élesztővel csinálnak vagy az egészen más? érdemes-e fűszerezni a kenyeret, s ha igen mivel, kell-e bele cukor és ha igen barna-e/nád-e? zsiradék, joghurt? kefir, s melyik mitől milyen lesz? milyen a bagett tésztája valójában? hogyan kell keleszteni a teljes kiőrlésű liszteket? milyen kombinációban a "rendes" liszttel, BL55 vagy BL80 az igazi alap? változik-e a minőség a nagy malomipari cégeknél vagy mind egyforma rossz? stb. stb.

Az alapokhoz: margit2.extra.hu/gepikenyer.htm

Kurta · http://mufordito.blog.hu/ 2008.10.04. 11:37:23

Korrigálnám magam: a Fény utcai piacon a lőkösháziból (lokoshazikenyer.hu) a háromkilóst tartják, nem a kétkilóst (persze darabolnak). Most szépen összehasonlítom a lipótival (szemre eddig a lőkösházi vezet); kis birsalmasajttal, friss gomolyával.

MüllerPapa (törölt) 2008.10.04. 20:18:18

Hello uraim.
A sashalmi piacon árulnak 2kg-3kg igazi parasztkenyeret kerek vágott és 3-4 napig eláll.Bár ez már nem az igazi az én boldog gyerekkoromból.Amikor még vászonnal
letakarva 6nap után is csodás volt.Persze
más búza más pék más mentalitás.
A Bajor kenyérről csak annyi létezik barna és korn illetve Bajor keverék ami
a liszthez keverve tökéletes illúzió
azok számára akik még nem kóstolták az igazit.Talán a legjobb másolatot a Kaiserekben árulják.Talán.
A hagyományainkra pedig nem hogy büszkék lennénk hanem cikizzük és lenézzük az a menő szakember aki a külföldi trendeket majmolja és fikázza a hagyományokat.Valahogyan mindig így van ebben az országban nincs öntudatunk
önbizalmunk másokhoz idomulunk és szerencsétlenül soha nem a jó helyre.

tanto 2008.10.04. 20:46:42

Hello
Tudna valaki nem csak sashalom környékén, hanem esetleg a X.XIV., esetleg a VIII. vagy IX.-ben kenyeret, ami ehető is ?
Köszi
Tanto

MBTBD 2008.10.04. 20:57:01

Kedves Gift! A kultúra és a műveltség nem szinoníma, a tanult kultúra nem sznobéria. és: nem kellene a magyar népet a parvenü szusievéssel gyanúsítani. Magyarországon gyakorlatilag nincs is szusi. Amit annak neveznek, az nem az. Ha előítéleteidet mégis legyőznéd, hogy egyszer találkozz egy másik kultúrával, akkor menj el arra az egyetlen helyre, ahol mégis van (nemcsak) szusi: a Fujiba. (A hely egyébként nem olcsó.)
Nem emlékszünk arra – ezen a blogon semmiképp –, hogy valamely provinciális parvenü azt böffentette volna, "le a rántással a családi konyhában". A rántással egyébként van egészségügyi gond is (főként ha rossz zsírt rossz liszttel kombinálsz), azonkívül, hogy íztompító hatású. Egyébként nem mély gyökerű, és nem is organikus. Célszerű de nem optimális. Egyébként „majmolás” folytán került a magyar konyhába, mint annyi más (madártej, káposztás kocka, rántott hús, rétestészta, nem beszélve a krémesről, az eltűnt mignonokról, a szalontüdőről, a sárgabarackos gombócról, a lecsóról, a dobostortáról és a Gundel-palacsintáról). Ha a majmolás alatt a meg nem értett dolog buta kopírozását, züllesztését érted, akkor egyetértünk. De az igazi tanulás nem majmolás. Példa: mint annyi mást, a pékszakmát is újra kell teremteni. Ehhez embereket külföldre kell küldeni tanulni.

Hogy érted azt, hogy a „tanult kultúrának” nincs köze a mindennapi étkezéshez?

MüllerPapa (törölt) 2008.10.04. 21:24:36

Olvastam nálam okosabb emberek írásait.
Viszont azt is olvastam a tanulás megértés nem jelenti a kreativitás és
innovácio elfeledését.Miért van az hogy más nemzetek szakemberei tudják ötvözni
beolvasztani a jó ötleteket ételeket
a saját gasztronómiai kultúrájukba.
A mások minősítése pedig öncélú és értelmetlen.A világ csak tükör és önmagunkat látjuk benne.Gift kolléga csak vagdalkozik de nem gondolkodik.
Tanuljunk képezzük magunkat aztán hazatérve öregbítsük jó hírünket formáljuk tudásunkat és vendégeinket a legjobbra amit csak megvalósítani tudunk.

Gift 2008.10.04. 22:24:52

Kedves MBTBD!
"Ha a majmolás alatt a meg nem értett dolog buta kopírozását, züllesztését érted, akkor egyetértünk."
pontosan így gondoltam.

"Hogy érted azt, hogy a „tanult kultúrának” nincs köze a mindennapi étkezéshez?"

nem azt írtam, hogy nincs köze, hanem azt, hogy a mindennapok étkezése /értsd házi étkezés, akár polgári, akár paraszti/ egy sokkal mélyebb rétegből táplálkozik. gondolj a baszkokra! :)
nem a csillagosokra, hanem az óváros kis helyeire. mert szerintem arzak sem lenne, ha nem lennének az archaikus rendbenlevőségek.
ja, és egyáltalán nem a magyar népet gyanúsítom gyanús :) szusi evéssel, hanem a parvenüt!
és nincsenek előítéleteim, csak a magyar konyha, vérmérséklettől függ minek hívjuk, reformját, vagy forradalmát nem a szusi felől képzelem, hanem a magyar konyha elmúlt 150 éve felől. mínusz komancs éra.

a külföldre küldésben, tökéletesen ugyan azt gondoljuk. kíváncsi vagyok, hogy egy német pék, akinek az ükapja is elképesztő fekete kenyeret sütött, mekkora pofont adna egy magyar pékinasnak, mikor elővezetné az itthon szerzett tudását. csak ugye az a baj, mint a jókenyér cégnél, hogy aztán mikor valamit kitanulnak egy közepes szinten, és elkezdik csinálni, rájönnek, hogy többet lehet keresni a teniszlabda szerűen pattogó guargumis kenyérrel.

rántás-böffentés! természetesen nem a bloggerekre vonatkozott a vitatható megfogalmazás, hanem némely kommentre.

DoktorKotász 2008.10.06. 20:24:18

Kedves Fiskális, MBTBD és a Többiek!

Érdemes lenne az otthoni kenyérsütéssel kapcsolatos kérdéseket megvitatni, sőt egy külön posztot is megérne a dolog.
Kezdhetjük itt és most?

nick: 2008.10.12. 23:45:18

...érdekes, hogy mennyi jószándékú ember jár ide is

vajon, ha egy weboldalra vki kirakna mondjuk letölthető matricákat a fenti figyelmeztetésekkel, az itt pozitívan nyilatkozók mekkora része töltené le, nyomtatná ki, és ragaszgatná titokban a hiperek polcain?...

csak úgy kérdezem... :-)

nick: 2008.10.12. 23:46:15

+t (elgépetlem, bocs)

kergezerge · http://kergezerge.blog.hu 2008.10.13. 19:38:49

Én, e. Csak csinálj letölthető matricát, amit lehet ragasztgatni. :)

Utolsó kommentek

  • TF113: Étteremben ettem ilyet de gyanítom nem úgy készítették el ahogy kellene. Kb olyan volt mintha lekv... (2014.11.16. 11:36) Cumberland mártás
  • Fispá Géza: @szamárfül/pável: DE! Mi is tudunk! A szakácsnak ! :) (2014.11.05. 18:01) Melanzane alla Parmigiana
  • Georg Getzeny: Pazar lett, megcsináltam, ahogy írtad. Lindt mild 70%-os csokival, és szórtam rá homoki szarvasgom... (2014.10.12. 10:02) Csokoládémousse (mousse au chocolat)
  • manzanarosa: Feltetlenul felkeresem ezt a helyet ha arra jarok. Minden ismerosomnek ajanlani fogom. Bar lenne i... (2014.09.13. 19:13) Az olaszok meg az Ida néni
  • Durvalegény: Amúgy most készítettem egyet, de uborka nélkül, viszont víz helyett kovászos uborka levével húztam... (2014.08.21. 21:39) Gazpacho
  • Utolsó 20

Címkék

alabardos (6) alain ducasse (10) alexandra (9) alma (6) andaluzia (8) angolna (8) ausztria (7) bab (8) bacher (5) bajor (5) balatoni brigitta (8) barany (19) barcelona (9) baszkfold (9) becs (12) bocuse d or (32) budai gourmet (6) burgonya (35) caldeirada (6) carbonara (8) carpaccio (8) casa moro (5) cékla (9) cerea (6) charlie trotter (6) citrom (10) cornelia poletto (6) costes (7) csalogány26 (5) császármorzsa (5) csirke (26) csokoládé (21) csúcsgasztronómia (17) cukkíni (6) cukkini (6) cukrászat (7) curry (6) czifray (41) czifray versenykurzus (33) derelye (12) desszert (9) eckart witzigmann (19) édesség (10) elverfeld (8) étteremkalauz (11) ferran adria (11) fogas (10) fokhagyma (12) főzelék (12) francia (7) frantzen es lindeberg (7) franz keller (6) fűszerek (5) gazpacho (9) gerbeaud (5) gesztenye (8) gnocchi (10) gomba (5) gordon ramsay (6) grill (6) grillezés (5) gusto (163) gyömbér (6) hagyma (7) hagyomány és evolúció (53) hagyomany es evolucio (11) hal (28) halászlé (9) halleves (12) halszósz (7) hangar 7 (65) harcsa (5) harissza (6) heston blumenthal (17) homár (7) horváth szilveszter (6) horvath szilveszter (6) húsmentes (5) huszár krisztián (8) ikarus (69) itália (8) jakabkagyló (6) japán (14) joachim koerper (5) jonnie boer (9) juhtúró (5) kacsa (9) kacsamáj (8) kagyló (5) káposzta (12) katalónia (8) kaviár (7) kecske (5) kocsonya (11) kolbász (8) közgyűlés (5) kreil vilmos (6) krémleves (10) krumplisaláta (5) lazac (7) leves (36) libamáj (16) litauszki zsolt (10) london (7) lyon (15) madrid (5) máglyarakás (6) magyar gasztronómiai egyesület (12) magyar konyha (43) magyar nemzet (120) magyar vitacikk (36) malac (6) mallorca (5) málna (6) mandula (5) marcus lindner (5) marha (10) mártás (33) martin berasategui (6) martin fauster (7) mauro colagreco (5) mge (27) michelin csillag (7) mngsz (25) molnár gábor (6) münchen (8) nápoly (6) noma (5) nyelvhal (7) olasz (5) olaszország (6) olasz konyha (9) olasz tészta (5) onyx (11) otp klub (11) pacal (13) padlizsán (18) palacsinta (12) paprika (13) paradicsom (26) párizs (11) parizs (5) parmezán (7) pascal barbot (6) pasta (5) paul bocuse (6) pecsenyelé (5) pető istván (6) pezsgő (7) pierre hermé (5) portugália (14) provence (8) pulyka (5) rainer sigg (5) rak (5) rák (14) répa (6) rizottó (11) rizs (11) roland trettl (16) róma (6) saláta (9) salzburg (58) sándor dénes (6) santi santamaria (7) san francisco (6) san sebastian (6) savanyú káposzta (6) sertés (8) sonka (11) sóska (6) spagetti (6) spanyol (10) spanyolország (5) sparga (5) spárga (10) spenót (9) süllő (11) sütőtök (7) sven elverfeld (9) szakácsképzés (6) szardella (5) szardínia (7) szarvasgomba (10) széll tamás (11) szell tamas (7) szendvics (10) szent jakab kagyló (5) szicília (7) szorbet (6) takács lajos (6) tejberizs (7) tempura (5) teszt (7) tészta (13) thaiföld (15) thierry marx (5) thomas keller (5) tintahal (5) tojás (17) tőkehal (8) tonhal (5) toszkána (8) túró (7) uborka (9) vanília (7) várvizi péter (7) vegetáriánus (17) velő (5) vietnam (9) vinaigrette (7) zeller (11) zöldmártás (5) zöldség (18) Címkefelhő